2013. augusztus 9., péntek

Maggie Stiefvater - Shiver (Borzongás)

Hosszú évek után ez is megtörtént hát! Elolvastam életem első „vörös pöttyös” könyvét! Annak idején kevés érdeklődéssel vettem tudomásul, ahogy tombolt a Twilight őrület, és a könyvesboltokban egyre csak gyűltek, és gyűltek a vámpíros, vérfarkasos témát taglaló kötetek a polcokon. Valahogy elment mellettem ez a világ, és a belőle született alkotások könyvek és filmek terén egyaránt. Inkább a szintén új erőre kapó disztópia irodalmának hódoltam, de most megtört a jég.
A vélemények alapján, melyeket többnyire a barátaimtól hallottam, kezdtem azt érezni, hogy ez a könyv valamilyen módon megosztó lehet az emberek számára. Volt olyan barátnőm, aki kifejezetten szereti a „vörös pöttyös” irodalmat, és ő pl. azt mondta, hogy a Shiver volt sokáig a kedvenc kötete. Mástól azt hallottam, hogy jó volt, élvezte a történetet, viszont mindenki nagyon hamar letette, akiknek eddig ajánlotta. Én mindenesetre nem tántorodtam el attól a már több hónappal ezelőtt megszületett szilárd elhatározásomtól, hogy elolvassam ezt a könyvet. Nem bántam meg a döntésemet.
A történetet E/1.-ben írta Maggie Stiefvater, ami általában is megkönnyíti az olvasó bevonódását. A fejezetekben a női főszereplő, Grace és a férfi főszereplő, Sam nézőpontja váltja egymást, így mindkét karakter érzéseit, gondolatait láthatjuk, és nem csupán az egyik alapján következtethetünk a másikéra. Itt, ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy a könyv vége felé többször is észrevettem, hogy a fejezetnél feltüntetett név nem egyezett azzal, akinek éppen a bőrébe bújhattunk, ami az első néhány mondat erejéig okozhat egy kis kavarodást az ember fejében kialakult logikában.
A trilógia nem foglalkozik vámpírokkal, itt a vérfarkasoké a terep. Bár - mint írtam fentebb - nem olvastam még hasonló témájú könyvet, de tetszett az, hogy itt nem a mitológiából jól ismert telihold fényénél való átváltozás körül forog a farkasok története. Alakváltásukra a hőmérséklet gyakorol befolyást. Hidegben vérfarkasok lesznek, melegben pedig visszaváltoznak emberré. Ráadásul ez még csak nem is egy ördögi kör számukra, mert hogy a ciklusok változnak: rövidül az emberi lét, és hosszabbodik a farkas élet, egészen addig, amíg véglegesen át nem változnak vérfarkassá, és soha többé nem tudják már felvenni az emberi alakjukat.
A cselekmény Minnesotában, Mercy Falls-ban játszódik, ahol Sam már jól beilleszkedett tagja a farkas falkának, bár folyamatosan azon igyekszik, hogy a lehető legemberibb maradjon, és ne hagyja elhatalmasodni magában a farkast. Grace pedig egy, a mindennapokban átlagosnak látszó lány, aki valójában kicsit sem az, de erre ő is csak később ébred rá. Az egyetlen dolog, amit biztosan tud, hogy már-már megszállottan imádja a farkasokat, különösen azt a sárgaszeműt, amelyik folyton figyeli az erdő szélének árnyékából, és valamilyen különös módon vonzza őt a világuk, bár ezt önmagának is nehezen ismeri be.
A regényben fokozatosan rajzolódnak ki a két főszereplő mellett a különböző karakterek. Samhez kapcsolódóan a farkasok: Beck, aki magához vette, és fiaként nevelte őt, miután megharapták, Paul, a falkavezér, Salem, a dilis farkas és Shelby, a nőstény, aki inkább emberi mivoltát igyekszik maga mögött hagyni. Grace mellett pedig megjelennek a barátnői: az állandóan pörgő Rachel és a nyugodt Olivia, aki rajong a fotózásért és szintén szereti a farkasokat. A középiskolából két fontos szereplőt ismerhetünk még meg, egy testvérpárt: Jacket és a húgát, Isabelt. A legkevésbé sem szimpatikus karaktereknek indulnak, de Isabel esetében kiderül, hogy a látszat néha csal. Személy szerint, a könyv második felében számomra ő volt a legszórakoztatóbb szereplő a beszólásaival és megjegyzéseivel.
A jelent történései mellett, általában egy-egy helyszínről bevillannak Sam emlékei, így megismerhetjük a múltjának szívszorító vagy éppen szórakoztató történeteit is, ami szerintem eléggé fontos azok után, hogy a kötet elején a történet a dolgok közepébe vág, és sok kérdés lóg a levegőben csupán, de hát ettől olvastatja magát egy regény, nemde?
Bonyodalomból persze van elég az emberek és a farkasok világában is, melyekből sok-sok összekuszálódott szál itt-ott összefonódik, így alkotva bonyolult rendszert. Új barátságok születnek, régi kötelékek lazulnak fel a viszontagságok között, és természetesen a regény fő témájaként végig jelen van a szerelem. Amikor belekezdtem a trilógia első kötetébe, akkor úgy gondoltam, hogy ez egy kiszámítható befejezéssel bíró sorozat, és ez a véleményem nem ingott meg így az első könyvön túl sem, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a kiszámítható befejezés ellenére már a Shiver című kötet is sok érdekes fordulatot tartalmaz. Persze az írónő nem akarta megkönnyíteni a szereplői dolgát, de néhol úgy éreztem, hogy már egy kicsit túlságosan is viszontagságossá válik a sorsuk. Annyi minden sújtotta őket szépen sorban, főleg a kötet vége felé, hogy már szinte attól vált hihetetlenné, és nem az egyszerűségtől. Hogy minden a helyén legyen, el kell ismerni azt is, hogy ettől azért pörgőssé és izgalmassá vált a cselekmény, ami azoknak az olvasóknak is megfelelő lehet, akik nem kedvelik túlzottan a hosszas leírásokat és látszólagos egyhelyben állásokat.
Az írónő stílusát én gördülékenynek, élvezetesnek találtam. Gyorsan kiolvastam a könyvet, ami további bizonyíték arra, hogy a történet rendelkezik egyfajta húzóerővel. Ugyanakkor be kell ismernem azt is, hogy nem tudtam tökéletesen beleélni magam. Lehet ez még az újdonság hatása, figyelembe véve, hogy a vérfarkasok világa milyen nagyon távol állt tőlem eddig. Mikor olvastam a könyvet, akkor élveztem a történetet, néha elnevetgéltem rajta, de elszomorítani nem tudtak a komoly jelenetek, tehát egy bizonyos érzelmi mélységet nálam már nem ért el. Illetve különösebb feszültséget sem éreztem az izgalmasabb jeleneteknél, amit egyes könyvek (főleg az E/1.-ben íródottak) ki tudnak váltani belőlem.
Saját fenntartásaim ellenére, mindenképpen ajánlani tudom a Shiver-t azoknak, akik kedvelik ezt a világot, a „vörös pöttyös” könyvek művaját, és egy könnyed, de igényes történetre vágynak, amibe bele tudnak merülni a mindennapokban egy kis kikapcsolódást keresve.


Természetesen el fogom olvasni a trilógia folytatását, és hamarosan jelentkezem egy beszámolóval az élményemről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése